Előző bejegyzésünkben arról írtunk, hogy a népi játékok az élményen és a játék örömén túl milyen egyéb készség- és képességfejelsztő hatással bírnak. Ezek közül most kiragadjuk a mozgást, és megvizsgáljuk közelebbről.
Az óvodai, iskolai és tanítási renden kívül (délutáni, hétvégi) foglalkozások során a gyermekek megismerkedhetnek a népi játékokkal és a néptánc alapjaival, később pedig összetettebb formákkal is. Kisgyermek korban azonban az a legfontosabb, hogy a mozgást a mindennapjaik részévé tegyük. Legyen természetes számukra, így észrevétlenül fejlődnek, és nem kell később mindenféle "trükkel" rávenni őket a mindennapi mozgásra.
A kisgyermekek egyik elsődleges megismerési formája a mozgás. Azzal, hogy kialakulnak a mozgásos idegpályák, a mozgásuk is egyre összerendezettebb lesz. Ezért is fontos a motoros funkciókra nagy hangsúlyt fektetni.
Ha a gyermek "lételeme" lesz a mozgás, akkor nem kell majd unszolni. A mozgás beépítése a mindennapokba azonban nemcsak a pedagógusok feladata, hanem a szülőké is. Itt nem arra gondolunk, hogy mindenképpen tornáznunk kell a gyermekkel, hiszen sok egyéb tevékenységbe is be lehet építeni a mozgást. A népi játékok számos lehetőséget biztosítanak arra vonatkozóan, hogy miként is tudjuk a mindennapjaink részévé tenni a mozgást, akár otthon egy esős napon. A legkisebbeknél az ölbéli játékok is tartalmaznak olyan mozgásformákat (höcögtetés), amelyek a fent említett idegpályák fejlődésében segítenek, továbbá fejlesztik a ritmusérzéket, amely később sok egyéb tevékenység alapja lehet. Mindezen túl a szülő és gyermek közötti kötődést, a fókuszált figyelmet is biztosítják ezek a játékok. Később már guggolós, sétálós játékokat is játszhatunk, ezek is olyanok, amelyeket akár a lakásban is megtehetünk, ha éppen nincs lehetőségünk az udvarra vagy játszótérre menni. Nem ördögtől való gondolat a lakásban ugróiskolázni. Azok a gyermekek, akik a foglalkozásainkra járnak, bizony otthon is ugróiskoláznak, mert nem tudnak egy hetet várni a következő alkalomra. Egy későbbi bejegyzésben adunk majd tippeket otthoni ugróiskola elkészítésére. És ha lehet otthon ugróiskolázni, akkor lehet a csoportszobában is. És máris megmozgattuk a gyerekeket, fejlesztettük a téri tájékozódásukat, a különböző ugrástípusokat is megismertettük velük (egy lábról két lábra ugrás, két lábról egy lábra ugrás, páros lábon ugrás stb...). Mellékelünk egy képet az ugróiskola otthoni alkalmazásáról, amely szabadon variálható téglalalapok segítségével a kreativitást is fejleszti, és nem utolsó sorban ezáltal leköti a gyermek figyelmét hosszabb ideig is, hiszen nemcsak egyféleképpen lehet rajta végigmenni.
Az ugróiskola számos néptáncos (és nem csak néptáncos) motívum alapjait készíti elő, ezért is érdemes beépíteni akár pedagógusként, akár szülőként a mindennapokba.
