Ma arról szeretnénk írni, hogy munkánk milyen elvek mentén alakult ki, illetve formálódik folyamatosan a mindennapjaink során. Építünk tanulmányainkra, saját tapasztalatainkra, valamint a pedagógusi visszajelzésekre, és szakmai diskurzusokra egyaránt. Lássuk, mit is gondolunk a népi játékok óvodai megjelenéséről, és azok játékélményen túli világáról...
Az óvoda az a közoktatási intézményi színtér, ahol legnagyobb eséllyel találkoznak a gyermekek a különböző népi játékokkal. Megjelenhetnek az énekes vagy mozgásos foglalkozásokon, csoportos játéktevékenységek alkalmával, produkciók céljából, vagy direkt módon néptáncfoglalkozásokon. Általában jellemző, hogy ezek a játékok elsősorban a játékélmény, a mozgásfejlesztés és a zenei készségek megjelenésére korlátozódnak.Ezeknél a céloknál azonban jóval több pedagógiai, fejlesztési, ismeretközvetítési lehetőség rejtőzik a népi játékokban.
Már az ölbéli játékokban megjelenik a szociális, a kognitív és a személyes kompetencia is azzal, hogy fejlődik a gyermekek testtudata, önképe, valamint ismerete az őt körülvevő környezetről. A mondókák által fejlődik ritmusérzékük, szókincsük, beszédkészségük. A ritmusérzék pedig szoros összefüggést mutat a később igen fontos szerephez jutó matematikai készségekkel. Az ölbéli játékok és mondókák után a gyermekek egyre összetettebb szabályrendszerekkel, feladatokkal, és szituációkkal találkozhatnak a különböző játékokban. A csoportos játékok által közösségi kapcsolatokban szerezhetnek jártasságot. Az ügyességi, szellemi játékok segítik a kognitív kompetenciák fejlődését, valamint a kreativitást. Egy egyszerű fogócska építi a stratégiai gondolkodást. A mozgásos funkciók fejlesztik az erőnlétet, a szöveges részek pedig óriási mennyiségben tartalmaznak ismereteket természeti és személyes környezetről, szokásokról, mennyiségekről, eszközökről, szerepekről… És a felsorolást folytathatnánk a végtelenségig. A szóban forgó kompetenciákat tehát úgy fejleszthetjük, hogy egy mindenki számára elérhető játékkincsből merítünk ötleteket, azokat esetleg továbbgondolva, az adott csoport igényeire, meglévő készségeire szabva használjuk. A népi játékok gazdag tárháza a megfelelő módszertan alkalmazásával a XXI. századi életkörülmények között is költségtakarékos fejlesztő eszköz lehet az óvodások számára.
A népi játékok tehát kiváló lehetőséget biztosítanak az intézménybe kerülő kisgyermekek tanulási folyamatának megkezdésére, és a nagyobbak iskolaérettségéhez szükséges kompetenciák megszerzésére is. Az óvodában így a legkissebbektől a legnagyobbakig mindenki számára jelenthetnek tanulást és fejlődést biztosító eszközt, és természetesen továbbra is nagyszerű játékélményt.
A módszer, amin évek óta dolgozunk, többek között azt hivatott elérni, hogy a népi játékokat minél többször és minél színesebben alkalmazzuk mindennapi nevelő, tanító, pedagógusi munkánk során.
www.igyteddra.hu
